Kultusz film volt akkoriban, a 80-as években. Sokat
beszéltünk róla, körülbelül ilyenformán:
- Láttad, mikor…
- Szakadtam a röhögéstől…
- Az milyen volt!...
- Nekünk is így kéne…
És hol máshol folyt volna mindez a csevej, mint a
suliban. Mert az Éretlenek, a francia vígjátékfilm -gyártás egyik gyöngyszeme,
a diákságot magával ragadta. Pergő cselekményével, fergeteges
humorával, és nem utolsó sorban
puskázási trükkjeivel. Sok hasonló témájú film követte azóta, de az alap valahogy
ez maradt, legalábbis a negyvenes éveit taposó korosztálynak.
„A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségivizsgán, ennek ellenére az intézmény igazgatónője nem adja fel.
Az új növendékeknek újabbnál újabb módszereket talál ki a tanulás
eredményesebbé tételére. Ám minden hiába Párizs leglustább
diákjaival szemben. Ráadásul ők is azonnal készek a retorzióra, és a
legkorszerűbb technikai eszközök segítségével vágnak vissza. Hogy egy
félresikerült diákcsíny következményeként a börtönt elkerüljék, le kell
érettségizniük, ami segítség nélkül nem megy. Ezért a legfantasztikusabb trükköket,
puskákat eszelik ki”.
Legutóbb akkor láttam a filmet, mikor a nagyobbik
gyermekem ötéves volt. Ott ragadt velünk a tévéképernyő előtt és akkorákat
kacagott, hogy ki kellett küldenünk a mosdóba, nehogy baleset érje az akkor már
három éve szobatiszta lurkót. Azóta a
film mellé ez az emlék is társul. Mert hiába avult el benne némely puskázási
trükk, ez a film kortalan és örök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése