Önmegvalósítás

Valami van a levegőben. Bárkivel beszélgetek, úgy a nyolcadik percben megérkezünk az önmegvalósítás kérdéséhez. Egy ideje figyelem, hogy vajon én hozom-e fel a témát. De nem.

Mi ez? Mi ez a nagy önmegvalósítás láz? Életközépi válság? De hát a legtöbben még épphogy harmincasok. Manapság már az életközépi válság is hamarabb jön el? Vagy csak simán a válság hatása? A bizonytalanság hozza ki az emberekből? Ez is gyanús, mert sokuknak stabil, jól fizető, irigylésre méltó munkahelyük van. És mégis elégedetlenek.

Azt hallom lépten-nyomon, hogy valami hiányzik. Hiányzik az alkotás öröme, a jól végzett munka öröme, hogy valaki értékelje az eredményt. Vagy legalább legyen eredmény... Jó, lehet örülni egy szép Excel táblának is, egy klasszul összerakott napi riportnak, egy jó kis prezentációnak, oktatásnak, vagy egy megválaszolt panaszos levélnek.

De valahogy nem olyan, mint amikor a saját készítésű lekvárt kenik a vendégek a palacsintára és fülig ér a szájuk... Egyre többeket hallok, hogy szappant főznek meg lekvárt, na meg persze pálinkát :) És milyen jó lenne, ha ebből meg is lehetne élni. Ha ki lehetne szabadulni a nagyvállalati „rabszolgaságból”.

Értem én. Hát hogyne érteném. Minden szót értek és a zsigereimben érzem az igazságukat. De vajon miért nem tudjuk megtalálni ezt az örömet abban, amit csinálunk? Amit egykor a hivatásunknak választottunk? Min múlik, hogy miben tudjuk megtalálni azt az örömet, amit manapság flow-nak hív a szakirodalom? A munka örömét, a belefeledkezést, az önmegvalósítást. Miért keresik oly sokan munka után, valami egészen másban, amit a munkában kellene megtalálni?

A választ keresve beszélgetek tovább és hallgatom a történeteket a gyöngyfűzésről, bútorfelújításról, lakberendezésről... És lehet, hogy egy napon én is megvalósítom önmagam:)

lejegyezte: fonóművek

Kép forrása: http://www.mitfozzunkma.hu/news/regi-idok-izeit-idezik-meg-tihanyban-levendulas-etelekkel